December

December. Egy kevert érzelmekkel teli hónap. Egy hónapnyi elmélkedés. Egy hónap tele emlékekkel.



Emlékszem gyerekkorom karácsonyaira, ahogy a nagyszüleim olyan varázslatosra teremtették, amilyenre csak lehetséges volt, mindegy hogy min mentek keresztül egész évben. Most már tudom ez milyen nehéz lehetett. Hálás vagyok az erőfeszítéseikért és nagyon hiányolom őket. Bárcsak tudták volna. Remélem, hogy tudták. Csendes gyerek voltam, legtöbbször olvastam és rajzoltam. Megvolt a saját kis világom, amit azután építettem, hogy kisbabaként elveszítettem édesapámat.


December. Egy hónap, amikor a barátaimra gondolok.


Közel és távol. Remélve hogy mind jól vannak. Kívánva, hogy legyen valami szép amit kibonthatnak a fa alatt, vagy hogy legyen egy családjuk akihez mehetnek, ahol várja őket egy fa. Hozzátok szólok most - remélem meglelitek az örömet és békét. Nekem is nagyon hiányoztok. Csak hogy tudjátok.


December. Egy hónap, amikor végzetesen vágyom a hóra.


Megnyugtat. Enyhíti és betakarja mindazt a hívatlan fájdalmat, ami egész évben jött. A fehér kötszer, ami lehűti az összes sebet és lehalkítja a káoszt bennem. Elnémítja, mint egy takaró. Egy nagyon vastag takaró. Figyelem az időjárást és ha havat jósol hajnali háromra, ébren várom a kabátommal, sálammal és a kesztyűimmel bekészítve. Ennyire szeretem a havat.


December. Egy hónap, ami letép egy újabb évet a naptárunkról. Egy pont egy év hosszúságú mondat végén.


Gondoljátok végig a saját mondatotokat. Tudom, hosszúra sikeredett. Tömve kihívásokkal. De legyetek büszkék erre a mondatra. Ti írtátok. És hamarosan lehetőségetek lesz egy újat kezdeni. Papírra, ami olyan friss és fehér lesz, mint a hó amit annyira szeretek.


Találjatok valamit ami örömet okoz és tegyétek meg még ebben a hónapban. Illesszétek bele ebbe az évbe. Én minden nap írok majd nektek. Ez az ajándékom. Egy adventi naptár szavakból felépítve. Legyen forrása saját gondolataitoknak, vagy csak egy társ, amíg valami meleget kortyolgattok.

Szeretettel,


Melinda