Anniversaries

(Scroll down for the Hungarian version - A magyar cikket lejjebb találod)

Another year goes by. The date of an anniversary arrives. Is it a good one, is it a bad one? Does it mark love, loss or an accomplishment? Does it come with a card, a bouquet, a surprise dinner invitation, laughter, or tears? Will there be someone to celebrate it with, or will it be spent alone? The order varies every year. Does it bring back memories you wish to relive, or never go back to again? Does it fill your heart, or twist it like a sponge?

Anniversaries come and go. Some will stay with you forever. You rarely decide which. You might feel your heart beat a little faster on these days. It’s just anniversary knocking on its door. Wanting to come in. To occupy it on this special day. Nothing less than your full attention will do. So anniversary moves in completely, becoming a 24-hour tenant. It takes you back to that special day. You see the younger version of yourself, where you were, what you said, who you were with.

Anniversaries turn places into magical locations. You will never pass them or look at them the same way. Your steps will slow down, you might even stand still for a moment, to remember. To let your mind walk all the way back to that day.

Anniversaries are special holidays of my heart. There are ones that have been with me since I was a baby. The longer they are in my life, the more they become a part of me. Weeks or months are not anniversaries. Years are. They come soon enough, no need to hurry them along.

When the day arrives, embrace it. Spend some time thinking, wondering, remembering. I think, that, alone, is a wonderful present to open. Memories. I’m not saying they won’t hurt at some point, but I’m sure there are so many good ones, that together, they will make this day worthwhile.

With love,

Melinda

Évfordulók

Eltelt egy újabb év. Elérkezik az évforduló napja. Jó lesz, vagy rossz? Szerelmet, veszteséget, vagy egy mérföldkövet jelöl? Képeslap, virágcsokor, egy meglepetés vacsora, nevetés, vagy sírás kíséri? Lesz kivel megünnepelni, vagy magányosan telik? A sorrend évről évre változik. Olyan emlékeket hoz, amiket szívesen élsz át újra, vagy inkább örökre kizárnád őket az életedből? Feltölti a szívedet, vagy kifacsarja, mint egy szivacsot?

Az évfordulók jönnek és mennek. Vannak, amik örökre velünk maradnak. Kevés beleszólásunk van, hogy melyek lesznek azok. Ezeken a napokon gyorsabban ver a szíved. Ez csak az évforduló, ahogy kopog az ajtaján. Be akar jönni. Elfoglalni a szívedet, ezen a különleges napon. A teljes figyelmedet követeli. Így költöznek be az évfordulók, szíved 24 órás lakójává válva. Visszavisznek arra a különleges napra, ahol láthatod fiatalabb énedet, hol, kivel voltál, és miket mondtál.

Az évfordulók, szívem különleges ünnepnapjai. Vannak, amik kisbaba korom óta velem vannak. Minél régebben vannak az életemben, annál jobban válnak a részemmé. A hetek és a hónapok nem számítanak. Csak az évek. Elég gyorsan elérkeznek, nem kell őket siettetni.

Ha eljön a nap, fogadd szeretettel. Gondolkozz, tűnődj, emlékezz vissza. Szerintem már önmagában ez egy gyönyörű ajándék. Az emlék. Nem azt mondom, hogy nem fog fájni néha, de abban biztos vagyok, hogy lesz elég szép is köztük ahhoz, hogy megérje.

Szeretettel,

Melinda